pogózó plázacicák értekezései

Hy minna!

Tudom...régen szóltam a Nagy Publikumhoz...gomen gomen (elnézést) emiatt, de sajna módon épp most zajlottak a kis érettségik és nem engedhettem meg magamnak, hogy szörfözzek a neten vagy bármi mást tegyek, mert azért súlyos ránkborították az eget a tanáraink. Ha most azt hitted erről lesz szó hát tévedsz. Nincs kedvem erről panaszkodni vagy éppen újjongani mivel épp elég volt ezt egyszer átélni.

Ehh... nos...ma azzal a gondolattal keltem fel, hogy igenis írni fogok ide vmi frappánsat de nem akaródzik menni pedig Riencse barátném már tolong itt előttem a bejegyzésekkel és ígértem neki vmi hasznosat és szórakoztatót. Így kérem a Nagy Publikumot, hogy legyen kedves elolvasni az egyik kisesszémet a Globalizációról melynek csak az első bekezdése nem tőlem származik ám sajna jó régen készítettem már ezt a kis ...izét (amit rendesen átírok)...így nem tudom magnevezni a szerzőjét. Ismét gomen.

Szal... azt mondják itten...
A globalizáció a XXI. század egyik legfontosabb jelensége és része. Olyan társadalmi átalakulás amelyben többféle "erő" hatására az országhatárok átjárhatóbbá válnak több szempontból is.

Na igen...ebből az első mondatot én alkodtam a többi az én választott szerzőmé. És akkor jöjjek én...

A globalizáció legnagyobb velejárói lehetnek előnyök is na meg persze hátrányok is. De kétségtelenül el kell ismernem, hogy az ütemes és gyors fejlődés és a technika állandó fejlesztése teszi egyértelművé az egyesítést.
Gazdasági és kereskedelmi téren felzárkózást indított meg a világban. Az afrikai illetve a Kis Tigrises országoknál (ahova nem nagyon tesszük be a lábunkat ha nyaralni mennék és) ahol az embereknek végre munkát és fedélt kapnak a fejük fölé, hogy ugyan már ne ázzon meg az a szerencsétlen. Végre nem lesz olyan vékony mint egy nádszál és az ott lévő gyerekek is megtudhatnák milyen jó is az a foci na meg a játszóterek, tanulhatnának, netalálntán diplomázhatnának és legeslegfőbbként élhetnének ugyanolyan borzalmasan unalmas hétköznapi életett mint mi egyszerű halandók. Hisz nekünk kényes európaiaknak magától érthetődő, hogy naponta nyammogunk az amerikaiak legforradalmibb találmányán: a rágógumin. Míg az a Kongó-medencében élő XYZ lehet sose hallott róla.
Persze egy stabil gazdaságú centrum országnak is  nyugit jelent egy másik fejlődő ország (már ha ő éppen nem stagnál). De az biztos ha nincs gazdasági válság kevesebb az esély a háborúhoz. Az a pár év történelem tanulás során erre a következtetésre jutottam. Minden nagyobb háború előtt valamilyen gazdasági hanyatlás van. Megjegyzem így ez a béke eléggé kényelmetlen de van. ( ez is valami)
Változnak az utazási feltételek is hál istennek. Meg lehet ismerni olyan kultúrákat és szokásokat is amelyek akár MÉG segíthetnének más társadalmakat no MEG azok problémáit. Hisz mennyivel egyszerűbb lenne, ha reggelente a buszon nem kéne élet-halál harcot vívni azért, hogy felkerülj arra TETVES bigyóra. Nagyon agresszív emberek vagyunk ám és ha ilyenek vesznek körül egy átlag YX-et akkor előbb vagy utóbb YX is agresszívvá válik. (Erősen ajánlom a Kontroll kimaradt jeleneteit na meg az Osztály című észt filmdrámát ez ügyben) Jellemző pár csonka társadalmú országra, hogy az emberek rohadtúl szeretnek az ők kis búráikban járni-kelni mintha semmi más nem lenne rajtuk kívűl amivel, automatice elfelejtkeznek olyan alap dolgokról amit hááát jobb esetben az ősöktől kellett volna elsajátítani. Ilyen az udvariasság vagy a másik ember tisztelete. Néha igazán kéne valamilyen vész ALARM milőtt véletlenül megsértenék valakit morálisan vagy etnikailag. Mellesleg lehet csökkenne a halálozási arány is hisz kevesebb az esély egy agyvézésre vagy szívrohamra mert néha komolyan az kerülget mikor felszállok a villamosra. Nem meglepően ábrázolta nekem egy grafikon, hogy Távol-Keleti jóval kevesebb az ilyen esetekben elhunyt emberek száma mint például Európában.
Japánba példának okáért ( no nem azért mert anime rajongó vagyok) a mai napig élnek bizonyos társadalmi formalitások mellyek szerintem is rohadt konzervatívok na meg kicsit túlzó de az is biztos, hogy azt utasítják ki a többségből akik azokat nem tartják be. De olyan látványosan, hogy senkinek nem jut eszébe kilépni az ördögi körből. Lehetne mit tanulni.
Azonban minden nemzetnek meg van a saját identitása. Egyáltalán nem pártolom, hogy engem is elnyeljen ez klónosítás és olyan legyek mint egy mozgatható sakkbábú. Anyanyelvemtől megfosztva olyanokat ünnepeljek mint a Halloween vagy a Valentin nap. Egyik sem magyar szokás, de ma már mindenki nagy imádattal várja az újabb pénzköltés lehetőségét. Nekem eszem ágában sincs beöltözni valamilyen zombinak Halloween-kor, (noha imádok cosplayelni...íme egy újabb angol behatás...na mind1) inkább kimegyek a temetőbe és gyújtuk egy gyertyát és így emlékezek szeretett családtagjaimra kik már nem lehetnek köztünk. A Valentin nap meg egy baromság úgy átlagban. A szerelmemet az év minden napján szeretni fogom és akkor adok neki ajándékot amikor csak akarok. Minek kell ezt pont Bálint napra kiélezni???? Na és, hoy ugyanolyan droid legyek mint a többi? Kösz inkább nem. Nem szeretek átlagosan öltözködni, utálom ha minden harmadik szavam után automatice köpnek egyet a lábamhoz mint vmi gép, mért kell azokat a tipikusan agyromboló show műsorokat néznem a tévében aztán másnap azt  látni, hogy 10-ből 7-nek ugyan az van mint a kedvencének, télleg muszáj mindenkinek szilikon mell vagy száj, komolyan szükség van arra, hogy ugyanolyan patkány legyek mint a többi? Ha nem lesz átlagosítás nem lesz általánosítás sem. Legalábbis remélem.
Magyarán a globalizáció lehet jó is és rossz is. Ezt csak az adott körülmények, szituáció fogja igazán eldönteni. Legalábbis NEKÜNK biztos. Ezt globalizációt el kell fogadni és élni vele. Eléggé idősek a társadalmak, hogy ezt megértsék és az ember, hogy éljen vel.

Tudom, tudom...a helyesírás...párdon XD
Tudom, tudom jó nagy pecsét a homlokomra azzal a felirattal, hogy: LIBERÁLIS! De hát Istenkém vki-nek muszáj ezeket a maszlagokat is leírni...XD... annak ellenére, hogy télleg így gondolom.

No ennyi lett volna. Igazán kiváncsi lennék egy-két véleményre.

bye-bye
Henne-chan